Utunkat a helyszínt kitűnően ismerő, magasan képezett, magyar nyelvű idegenvezető kíséri már Budapestről.
A fakultatív kirándulások során a minimum létszám 15 fő. Egy fő utazása esetén egyágyas felár fizetendő: 50 000 Ft. Az elsőbbségi beszállás, illetve a poggyászdíjak a repülőjáratok foglaltságának függvényében változhatnak. A Vezúv megmászása közepesen megterhelő, közepes és jó erőállapotúak számára ajánlott. A repülőjegyek és a kapcsolódó szolgáltatások (ülőhely, poggyász, elsőbbségi beszállás) foglalás után a Wizz Air légitársaság szabályzata szerint mondhatók le vagy módosíthatók. Eltérően utazási feltételeinktől, indulástól számított 35 napon kívüli útlemondás esetén a Wizz Air lemondási szabályzata szerinti 44 400 Ft/fő repülőjegy törlési díjat számítunk fel.
Szálláskategória: Hotel **** Utazás módja: Repülő Típus: Körutazás Szűrje tovább az árakat dátum, vagy szobatípus szerint: A keresési feltételeknek megfelelően nincs találat! Előfoglalási akciót biztosítunk, ha 1-2 hónappal indulás előtt foglal! Leírás Leírás: Utazásunk fókuszában az Amalfi-térség áll, ahol hemzsegnek a világhírű látnivalók: maga az Amalfi-partvidék is UNESCO-védettség alatt áll bájos kisvárosaival és a maga többszáz méteres sziklafalaival, csakúgy, mint Nápoly történelmi belvárosa. De felkeressük majd a különleges Pompejit, amit a szomszédos Vezúv kitörése konzervált az utókornak, és megismerkedünk a mesés Capri szigetével is. A márciusi kellemes klíma kedvez a látogatásnak, szóval, ha belekóstolna a Dolce Vitába vagy csak egy szelet pizzába ott, ahol az elsőt dagasztották anno, várjuk jelentkezését! Az utazás kiemelt értékei: Utazás közvetlen repülőjáratokkal, 4 teljes kint töltött nap Az összes fontos látnivalót érintő gazdag programkínálat, világörökségi helyszínekkel Kiváló helyismerettel rendelkező, tapasztalt magyar idegenvezető az utazás teljes időtartama alatt Szállás: Meracto San Severinóban, a San Severino Park Hotel & Spa**** szállodában.
A vízi denevérek pedig boszorkányos ügyességgel vadásszák le a vízfelszíni és víz felett röpdöső rovarokat. A hideg időszak beálltával a rovarok téli menedék után néznek és egészen tavaszig nem is jönnek elő. A denevéreknek két lehetőségük marad: Melegebb klímájú vidékekre vonulnak, vagy követik táplálékuk példáját és átalusszák a telet. Nyári táplálkozó területeikről augusztus 20-a után kezdik vonulásukat, többségük szeptember végére meg is érkezik téli szálláshelyére. Ez a legtöbb hazai faj esetén valamilyen barlang, felhagyott bányajárat vagy egy tágasabb faodú. Párzásuk is ekkor, a vonulás alatt, vagy a párzóbarlangokban történik, a megtermékenyülés azonban csak a tavasszal következik be. Az itteni körülmények - magas páratartalom ami a kiszáradástól, fagypont feletti állandó hőmérséklet, amely a megfagyástól és a zavartalan környezet, mely a ragadozóktól védi őket - csalja a denevéreket a barlangba. A téli álom (hibernáció) alatt szívverésük lelassul, testhőmérsékletük lecsökken, ilyenkor csak az előzőleg felhalmozott tartalékaikból tartják fenn magukat.
Panoráma városnézés, majd transzfer a szállodába. Szállás Reykjavíkban: Hotel Smári. augusztus 15. vasárnap Egész napos kirándulás az Arany körúton, mely során megnézzük a? ingvellavatn tavat (a legnagyobb tó Izlandon), a? ingvellir Nemzeti Parkot (a középkori parlament helyszíne, és itt jól megfigyelhető az Európa és Amerika közötti geológiai törésvonal), Laugarvatnt (tóparti falu hőforrással), a Gejzírt, a világ egyik leglátványosabbjának tartott Gullfoss-vízesést, valamint a Skálholti templomot (középkorban az izlandi egyház székhelye volt). Szállás Reykjavíkban. augusztus 16. hétfő Az ország szerintünk legszebb részének, Dél-Izlandnak a természeti csodáit fedezzük fel: Hverager? i (kis földrengés-kiállítás), Seljalandsfoss (vízesés az Eyjafjallajökull vulkán oldalán), Skógafoss (vízesés), Dyrhólaey (szikla szép kilátással az óceánra), Reynisfjara (fekete lávahomokos tengerpart), Vík (tengerparti falu). Szállás Dél-Izlandon: Hotel Vik vagy Hotel Skógafoss. augusztus 17. kedd Ma Délkelet-Izland legszebb látnivalóihoz jutunk el: Eldhraun (hatalmas lávamező), Systrafoss (vízesés), Fjallsarlón (gleccserlagúna), Diamond Beach (tengerpart).
A homokzsákokkal körbevett fehér őrház, amerikai lobogóval az utca kellős közepén található. Fotó: Checkpoint Charlie /Mihály Gábor/ Fotó: korabeli fotó a határátkelőhelyről /Mihály Gábor/ A berlini fal maradványai több helyen is láthatók a városban, így ezeket a helyeket is érdemes mindenképpen felkeresni. A legjobb ezek közül az East Side Gallery, mely egy szabadtéri galéria, a fal maradványaival. A falnál egyébként korabeli fotókkal érzékeltetik, hogy milyen is volt az élet 1961-től 1989-ig, a fal lebontásáig. Fotó: én és a fal /Sajtos Anita/ Fotó: szovjet ereklyék Berlinben /Mihály Gábor/ A történelmi emlékek után jött egy kis jelen, ugyanis a közelben lévő Potsdamer Platz felhőkarcolóit néztük meg. Fotó: Potsdamer Platz /Mihály Gábor/ Ezután viszont újra a múlt, vagyis egy kis megemlékezés következett. A Meggyilkolt Európai Zsidóság Emlékműve egy hatalmas 2711 darab oszlopból álló útvesztő. Fotó: a Meggyilkolt Európai Zsidóság Emlékműve /Mihály Gábor/ Innen csupán már egy rövid séta és elérkezünk Berlin legnagyobb látnivalójához a Brandenburgi kapu hoz.
Látásuk nem valami fejlett, de a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem vakok, sőt a szaglás mellett vadászat közben is használják, bár jóval kisebb mértékben mint hallásukat. Fotó: Egri Csaba Kevés kivételtől eltekintve társas lények, kisebb-nagyobb kolóniákat alkotnak, amelyikük azonban magányos életet él, ádázul védelmezi vadászterületét (revír) a vetélytársaktól. A kolóniák egyedszáma fajonként változó, általában elmondható, hogy a barlanglakó fajoké jellemzően nagyobb. A hosszúszárnyú denevérek összes életciklusa a barlangokhoz kötődik. A XX. század elején még több tízezres kolóniái éltek a mai Magyarország területén is. A barlangi turizmus fellendülésével azonban számuk jelentősen megcsappant a folyamatos zavarásnak köszönhetően. A hazánkban előforduló denevérfajok jellemzően rovarevők. Az egyik leggyakoribb magyarországi faj, a közönséges törpedenevér testsúlyának akár többszörösét is képes egyetlen éjszaka alatt elfogyasztani. A közönséges denevérek futóbogarakat zsákmányolnak a földről vagy épp az avar alól, amiben szaglásuk és kiváló hallásuk segíti őket.
A szurdokban jobbra indulunk annak keleti vége felé. A nehezen járható út helyett visszamehetünk a Z▲, majd a Z jelzésen is, ami szintén a szurdok keleti végéhez vezet bedőlt fákkal és kissé benőtt szakaszokkal. A szűk völgy és a benne rohanó Gerence-patak sajátos hűvös-párás mikroklímát alakított ki. A sziklafalakon a moha és páfrány fajok mellett a növényvilág egyik kis "ékszerével" is találkozhatunk, a párnaszerű sziklabevonatot alkotó mohos csitrivel. Ez a védett, a szegfűfélék közé tartozó növényke csak bemohásodott sziklafalakon él, mert apró magjai a mohapárnák nedves málladékán tudnak csak kicsírázni. Apró, fehér virágai május környékén nyílnak, melyeket általában kistermetű legyek poroznak. A vízben is találkozhatunk védett fajokkal, mint például a meder kövei között ritkán megjelenő fürge csellével. Úton a Zoltay-forráshoz A szurdok végénél északkelet felé indulunk tovább a Z▲ jelzésen, mellyel elhagyjuk a Gerence-patak völgyét. A széles földúton balra indulva, majd rövidesen jobbra letérve róla egy nagy, vadvirágos (pl.
A hozzájuk fűződő hiedelmek miatt az emberek többsége félelemmel, különleges képességeik miatt a barlangászok pedig tisztelettel vegyes irigységgel tekintenek a denevérekre. De amíg a velük kapcsolatos babonák jórészt tudatlanságból fakadnak, addig bámulatos tulajdonságaik, ügyességük, amivel egy számunkra teljesen idegen környezetben mozognak, joggal vívták ki az őket megismerő ember csodálatát. Ismerjük hát meg őket egy kicsit közelebbről! Fotó: Egri Csaba A denevérek evolúciójáról az ásatag leletek ritkasága miatt elég keveset tudunk, kialakulásukra vonatkozóan főleg elméleti megállapításokat tehetünk. A biológusok egyetértenek abban, hogy őseik éjszakai életmódot folytató, kis termetű, fán lakó rovarevők voltak (erre utal több anatómiai és életmódbeli sajátosságuk, pl. : fogazatuk és hogy zömük a mai napig rovarokat fogyaszt), a leletek alapján pedig már igen korán áttérhettek az aktív repülő életmódra. A két forma közötti átmenetet mutató élőlényről azonban nincs ismeretünk. Az aktív repülésre képes, ultrahanggal tájékozódó denevérek valószínűleg már a késő kréta időszakban megjelentek.