1 Answer Kedves Kérdező! A 2013. évi V törvény (továbbiakban a Ptk) 5:84. § jól leírja a megszüntetést. Lényeg, hogy aki ell akarja adni az ingatlant akkor a többi tulajdonostársának elővásárlási joga van. Ha nem élnek vele az elővásárlási joggal nem tudják magukhoz váltani akkor az ingatlant értékesíteni kell a vételárat pedig fell kell osztani a többi tulajdonostársak között. Üdvözlettel: a PROKATOR-NET jogi csapata Tájékoztatjuk, hogy a honlapon elérhető tartalmak és információk nem minősülnek sem jogi, sem egyéb tanácsadásnak, sem ajánlattételnek, sem pedig ajánlattételre való felhívásnak. A tájékoztatást a rendelkezésre álló információk alapján adtuk, azért felelősséget sem a szolgáltató, de a partner válaszadó sem vállal.
Szerző: Dr. Szigeti Ágnes jogász 2021. 11. 24.
De, mint írtam is (rosszul fogalmazva) az első kommentben, a haszonélvezeti joga nem csorbul, a tulajdonos váltás után továbbra is ő a haszonélvező. 10:15 Hasznos számodra ez a válasz? 7/14 anonim válasza: 45% Nem kell a haszonélvező beleegyezése! "a haszonélvezettel terhelt ingatlan is forgalomképes, vagyis a tulajdonos eladhatja, azonban a haszonélvezeti jogot a tulajdonosváltozás nem érinti, vagyis az ingatlan haszonélvezője a továbbiakban is birtokolhatja, hasznosíthatja az ingatlant. " "A haszonélvező megkérdezése és aláírása nélkül eladható a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan. Az adásvételt követően a haszonélvezeti jog továbbra is fennmarad. " 5:147. § (3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. Csak akkor van beleszólása az eladásba ha az haszonélvezeti jog nélküli az eladás. Az-az ha a haszonélvezőt ki akarják fizetni és eladni az ingatlant. Ekkor megakadályozhatja a haszonélvező az eladást, hisz nem akarja a pénzbeni megváltást, szeretné tovább élvezni a hasznot.
A haszonélvező köteles viselni a dologgal kapcsolatos terheket, valamint őt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek. Ebbe a körbe azok a költségek tartoznak, amelyek a dolog hasznaiból általában fedezhetők vagy amelyek a dolog használatával rendszeresen együtt járnak. Ez érthető is, hiszen, ha például egy ingatlant a haszonélvező használ, értelemszerű és jogos elvárás a tulajdonos részéről, hogy ő fizesse a lakás közüzemi számláit. A rendkívüli javításokkal és helyreállításokkal kapcsolatos terheket azonban a tulajdonosnak kell viselnie. Rendkívüli javításnak és helyreállításnak azon tevékenységek minősülnek, melyek a szokásos mértéket túllépő, aránytalan terhet jelentenek. A haszonélvező ezeket a munkálatokat is elvégezheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. Ez esetben a haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését követelheti.
Eszerint a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének 1/20 részét kell tekinteni a haszonélvezet egy évi értékének. A további számítás (és ezzel az illetékalap meghatározása) attól függ, hogy határozott vagy határozatlan időre alapított haszonélvezetről van-e szó. A holtig tartó haszonélvezet "értéke", például, ha a haszonélvező 51-65 év között van, az ingatlan forgalmi értékének 6/20 része. Emellett figyelembe kell venni, hogy a haszonélvező köteles viselni a terheket, a használattal összefüggő költségeket, illetve a kisebb javítások költségét a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével. A használattal összefüggő költségek közé olyan dolgok tartoznak, mint például a kisebb javítások, festés. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, illetve az ezzel kapcsolatos munkák elvégzése viszont a tulajdonos feladatai közé tartozik. Ilyenek a nagyobb beruházások, például a fűtési rendszer korszerűsítése, szigetelés. Fontos azonban, hogy ezeket a munkákat nem kötelessége a tulajdonosnak elvégezni.
Ha szeretné, a haszonélvező jogának gyakorlását másnak is átengedheti, a haszonélvezeti jogot azonban el nem adhatja. Ingyenesen bármikor, a tulajdonos hozzájárulása nélkül átengedheti haszonélvezeti jogát, ha azonban ellenérték fejében szeretné ezt megtenni – tehát például szeretné az ingatlant bérbeadni –, ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos, azonos feltételek mellett, az ingatlan használatára, hasznosítására, hasznainak szedésére nem tart igényt. A rendelkezési jog kizárólag a tulajdonost illeti meg, a tulajdonos tehát a haszonélvező hozzájárulása nélkül eladhatja, megterhelheti az ingatlant, fontos azonban, hogy a haszonélvezeti jog ilyenkor sem szűnik meg. Ami a kötelezettségeket illeti, ha a haszonélvező használja az ingatlant, ő viseli a dologgal kapcsolatos terheket és a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek is őt terhelik. Mindig a tulajdonos viseli azonban a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok költségeit. Családon belül a leggyakoribb A haszonélvezeti jog keletkezésének – a törvény erejénél fogva keletkező haszonélvezeti jogot leszámítva – talán leggyakoribb módja az, amikor közeli hozzátartozók (általában szülő és gyermeke vagy nagyszülő és unokája) között ingatlan ajándékozási szerződés jön létre, melyben általában a felmenő ajándékoz leszármazójának egy ingatlant.
Mi a megfelelő ellenérték? Ebben segítségünkre van az illetéktörvény (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény) vonatkozó rendelkezése. A haszonélvezeti jog értékének meghatározásához kulcsfontosságú az egyévi érték meghatározása: ez a terhelt ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 1/20-ad részét jelenti. A határozott időre szóló haszonélvezeti jog értékét úgy kell megállapítani, hogy az egyévi értéket az illetéktörvényben meghatározott évekkel kell megszorozni, az érték maximuma az egyévi érték 20- szorosa, illetve természetes személyek esetén a rájuk vonatkozó egyévi értéknek az életkorhoz rendelt többszöröse. A határozatlan időre szóló haszonélvezeti jog esetén az érték az egyévi érték ötszöröse, de ez alól van kivétel: ha valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed. Ekkor a jog értéke a személy életkorához képest a következő módon kerül kiszámításra: Ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.