A holokauszttúlélőket tömörítő szervezetek legutóbbi tanácskozásán megjelent résztvevők azonban arra figyelmeztetnek: nem szabad megengedni, hogy az emlékhelyet "megszépítsék", ahogy ez több más koncentrációs tábor esetében történt. "Dachauban és Sachsenhausenben már szépen gondozott kerteket alakítottak ki, ezt nem engedhetjük meg Auschwitzban" - állítják. Noach Flug, a holokauszttúlélők szervezeteit összefogó izraeli központ ( COHSI - Center of Organizations of Holocaust Survivors in Israel) elnöke szerint a túlélők minden olyan munkálatot támogatnak, amely nem sérti az emlékhely hitelességét. "A tárgyakat lehetőleg úgy kell megőrizni és megóvni, ahogy voltak, és nem kell valami újat odaépíteni. Ellenezzük a terület megszépítését. Az olyan táborok, mint Bergen-Belsen ma meglehetősen jól festenek, de korábban (a holokauszt idején) egyáltalán nem így néztek ki" - nyilatkozta Flug. A COHSI vezetőségének többi tagja sokkal élesebben fogalmazott. "Itt az idő, hogy végre a sarkunkra álljunk, és megakadályozzuk a helyzet bármilyen megszépítését" - mondta Zeev Factor, a holokauszttúlélőket támogató izraeli alapítvány elnöke.
Piotr Cywinski lengyel történész az Auschwitz-Birkenau Alapítvány elnöke négy éve azon dolgozik, hogy összekalapozza Európa kormányaitól az Auschwitz-múzeum fenntartására szükséges összeget. Piotr Cywinski lengyel történész az Auschwitz-Birkenau Alapítvány elnöke négy éve azon dolgozik, hogy összekalapozza Európa kormányaitól az Auschwitz-múzeum fenntartására szükséges összeget. Eddig huszonhárom ország százmillió eurót ajánlott fel, végre (az eddig a válságra hivatkozva vonakodó, ha tetszik sunnyogó) Magyarország is azt tervezi, hogy ad száztízezer eurót. 1, 1 millió meggyilkolt ember emlékét őrzi-őrizné a múzeum, ahová, mint hallom, minden magyar középiskolásnak kötelezően el kéne jutnia a jövőben. Több, mint négyszázezer honfitársunk jelképes temetője Auschwitz. Az összeg kb 27 eurocent magyar halottanként. Nagyon zsebbe lett nyúlva. Harminchárom millió forint, egy bronzturul, egy kisebb Horthy-szobor (lovas! ) jóval többe van. Röhejes? Rémületes? Hogy szégyen, az biztos. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A múzeum kurátorai szerint annak lehetősége, hogy a tulajdonost is beazonosítsák, nagyon kicsi. Több mint 70 évvel a haláltábor felszabadítása után még mindig találnak elrejtett személyes tárgyakat, értékeket a múzeum gyűjteményében. Forrás: Auschwitz-Birkenau State Museum Az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeum igazgatója, Piotr M. A. Cywiński elmondta, hogy mivel a deportált családok csak egy kis kézicsomagot vihettek magukkal, így a nácik azt hihették, hogy ezek lefoglalásával minden értéket könnyedén elvettek az emberektől, akik bedőlvén a hazugságoknak és nem sejtve sorsukat, nem is nagyon rejtegettek semmit. Többek közt a most felfedezett bögre a bizonyíték arra, hogy nem volt igazuk. "Ez egyrészt bizonyítja, az áldozatok tudták, hogy kifosztják őket, másrészt a családokban folyamatosan élhetett a halvány reménysugár, hogy ezekre a tárgyakra még szükségük lehet az életben" – mondta az igazgató.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A Wikipédia:Tudakozó archívuma tartalmaz egy vagy több, e szócikk témájába vágó kérdést és választ. Kattints ide, ha meg szeretnéd tekinteni azokat a lapokat, ahol ilyen kérdés található.
Az emlékhely autentikusságának megőrzését szolgáló karbantartási munkák nincsenek veszélyeztetve, ezeket ugyanis az Auschwitz-Birkenau Alapítvány forrásaiból valósítják meg – jegyzik meg. Az alapítvány már úgy döntött, kétszeresére növeli az idei évre eredetileg szánt támogatást. A 2009-ben létrejött alapot 40 állam, valamint magánszemélyek támogatják. "A világjárvány után a világ – az időnként vészjósló jövendölések ellenére – nem lesz radikálisan más. Úgy mint korábban, (... ) szükségünk lesz bölcs, közös múltunk legsötétebb tapasztalatain alapuló döntésekre" – idézi a közlemény az auschwitzi múzeum igazgatóját, Piotr M. A. Cywinskit. A múzeum művelődési, tudományos, kiállítói és kiadói tevékenységét támogató adományokat az intézmény honlapján keresztül, a oldalon várják. A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre.
Fotó: Ira Nowinski / Getty Images Hungary Bár az őrök nem ölhették meg kedvük szerint a sonderkommandósokat, a néhány rabból álló kis csoportnak nagyon vigyáznia kellett. A visszaemlékezések szerint 1944 augusztusában egy Alex álnevű bátor férfi készítette a fotókat Birkenauban, ahol a legtöbb gázkamra volt. Sokan azt feltételezték, hogy Alex valójában Alberto Errera, egy görög tengerész volt, aki a háborúban harcolt. Albertót négy másik férfi segítette, akik figyelték az őröket, ő pedig a csípőjéhez erősítette a kamerát, és úgy próbált meg észrevétlenül fotózni. Sietniük kellett, hiszen ha bárki észreveszi őket, azonnal meghaltak volna, ezért eléggé homályosak lettek a képek. A 280. számú kép eredeti, és közelített változata. Fotó: Wikimedia Commons Alter Fajnzylberg, a Sommerkommando egyik túlélője később ezt mondta a készítés pillanatairól: "1944 felénél úgy döntöttünk, hogy titokban képeket készítünk, hogy megörökítsük a munkánkat. A kezdetektől fogva több fogoly a Sonderkommandónkból a titkos terv részese volt: Szlomo Dragon, a bátyja, Josek Dragon és Alex, egy görög zsidó, akinek nem emlékszem a vezetéknevére.
A dél-lengyelországi auschwitz-birkenaui múzeum keddtől interneten is látogatható, miután az emlékhely több mint 200 kiváló minőségű panorámaképet helyezett el honlapján az egykori náci német koncentrációs és megsemmisítő tábor épületeiről - közölte Bartosz Bartyzel, a múzeum szóvivője. "A 360 fokos panorámafotók bemutatják a volt náci német tábor hiteles helyszínét és objektumait. A képeket a szemtanúk elbeszéléseivel, történelmi leírásokkal, dokumentumokkal, fényképekkel, az egykori foglyok művészi munkáival és a tábor történetével kapcsolatos tárgyakkal gazdagítottuk" - mondta el a szóvivő. Oktatási célokat szolgál Az interneten olyan épületek is láthatók, amelyeket a tényleges látogatók nem mindennap tekinthetnek meg, így például az őrtornyok, a 10. blokk, ahol sterilizációs kísérleteket végeztek, illetve a 11. blokk föld alatti cellái. Piotr Cywinski múzeumigazgató elmondta, hogy az internetes megtekintés lehetősége elsősorban oktatási célokat szolgál, valamint segítséget nyújt a felkészülésben egy valóságos múzeumlátogatásra.
Emellett sok távoli ország lakója számára az egyetlen esély, hogy megismerkedjenek az egykori haláltábor hátborzongató valóságával. A két év alatt született honlap lengyel és angol nyelven érhető el, és mobiltelefon-használók számára is hozzáférhető. Mint Marek Kocjan, a panorámaképek egyik alkotója elmondta, a fotókat különféle méretben, légköri viszonyok között és minden napszakban, éjjel is felvették, hogy minél hitelesebben adják vissza az objektumokat. Több mint egymillió embert öltek itt meg A náci németek 1940-ben hozták létre az auschwitzi koncentrációs tábort eredetileg lengyel foglyok számára. A birkenaui láger két évvel később jött létre. Ez lett a zsidók megsemmisítésének fő helyszíne. A táborkomplexumhoz számos altábor tartozott. Auschwitz-Birkenauban (lengyelül Oswiecim-Brzezinka) legkevesebb 1, 1 millió ember pusztult el. Túlnyomó többségükben zsidók voltak egész Európából - köztük 350-400 ezer magyar zsidó -, de sok lengyel, roma, szovjet hadifogoly és más nemzetiségű rab is életét vesztette.
Az ominózus bögre egyike az intézmény gyűjteményében lévő 12 ezer edénynek – csészének, tálnak, kannának, korsónak –, amelyeket a németek koboztak el a második világháborúban az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba hurcolt emberek csomagjaiból. Piotr Cywinski múzeumigazgató szerint a táborok túlélőinek beszámolóiban gyakran olvasni arról, hogy megpróbálták elrejteni az értéktárgyaikat. Mint elmondta, a nácik "folyamatosan hazudtak" az elhurcolt zsidóknak, azt állítva, hogy áttelepítik őket és hozhatnak magukkal egy kis csomagot. Ilyen módon a németek biztosak lehettek benne, hogy a "deportált családok utolsó megmaradt értékei" is a kezükbe kerülnek. Az a tény, hogy ezeknek az értéktárgyaknak egy részét elrejtették, "egyrészt azt bizonyítja, hogy az áldozatok nagyon is tisztában voltak a deportálásokkal együtt járó kifosztással, másrészt azt mutatja, hogy a zsidó családokban folyamatosan élt a remény, hogy ezekre a tárgyakra még szükségük lesz a túléléshez" – fogalmazott az igazgató.