450 millió éves) emlékei mélyen eltemetve találhatók a felszín alatt. Az itt lemélyített több száz mélyfúrás és a kiterjedt geofizikai kutatások szolgáltattak információt a megye földtani felépítéséről és a dombsági felszín kialakulásáról. Somogy földtörténetében az Óidő (580-240 millió év), a Középidő (240-65 millió év) folyamán képződött kőzetek a mélyfúrások tanúsága szerint mintegy 500-4000 m mélységben vannak. A mélyben lévő kőzetek tanulmányozása során megállapították, hogy a Kaposvár-Dunaújváros-Miskolc vonaltól északra és délre más-más kőzettípusok jelennek meg Somogy medencealjzatában. Északon a ságvári és a buzsáki fúrások nagy keménységű mélységi magmás kőzetet, gránitot, a siófoki és balatonföldvári fúrások pedig átalakult, palás szerkezetű fillitet hoztak a felszínre. Somogy északi térségében a Balaton vonalával párhuzamosan a mélyfúrások egy eltemetett karbon, permi és triász időszaki üledékes kőzetekből álló, mészkő, dolomit rögbe ütköztek. A déli részen a felszínhez közelebb mecseki típusú gránitra bukkantak.
A jelenkor jellegzetes geológiai képződménye a savanyú környezetben, oxigéntől elzárt közegben keletkező gyepvasérc, mely nyersanyagra honfoglaló elődeink egész vaskohászatukat telepítették, ezt bizonyítja a régészetileg feltárt őskohók egész sora, pl. Somogyfajszon, Bodrogon. A Balaton környéki berkek és nagyobb folyóvizek mentén - Sió, Kapos - jelentős vastagságú tőzeg halmozódott fel. szakasz 3 [ szerkesztés] Somogy megyében az országos átlagnál jóval magasabb évi csapadékmennyiség következtében a vízhálózat sűrű (0, 17 km/km2). A felszíni vizeket a megye középső részén nagyjából kelet-nyugati irányban húzódó elsőrendű vízválasztó két nagy vízgyűjtő rendszerre osztja. A megye északi felének vizeit a Zala-Balaton-Sió gyűjti össze, e területen a patakok északi irányban folynak, míg a Külső-Somogyi dombság és a Zselic vizeit a nyugat-keleti irányú Koppány és Kapos fogadja magába és végül a Sióba ömlenek Tolna megyében. A megye déli felén a Dráva fűz fel számos kisebb-nagyobb vízfolyást.
Slides: 16 Download presentation Hazánk tavai •: // mozaweb. hu/mblite. php? cmd=o pen&bid=MS-2604 U&page=189 Balaton Adatai • • • 77 km hosszú 14 km széles 3 km a legkeskenyebb részénél( Tihanyi-fsz. ) Átlagos mélysége 3 m (sekély) Legnagyobb mélysége 11, 5 m (Tihanyi-kút): // mozaweb. php? cmd=o pen&bid=MS-2604 U&page=191 Keletkezése Árkos süllyedékben Törésvonalak mentén a földkéreg megsüllyedt Tanúhegyek kialakulása Az eredeti felszínmagasságról árulkodnak, "tanúskodnak". A törésvonal mentén bazalt ömlött a felszínre, mely megvédte az alatta lévő puhább rétegeket a lepusztulástól. Ahol nem volt bazalttakaró, ott a felszín lepusztult. Tanúhegyekre példa Gulács Badacsony Balaton vizét táplálják: • források • Bakonyról lefutó patakok • Zala • csapadék Ha sok víz van benne a Sió-csatorna zsilipjét felnyitják és a vize a Dunába vezetődik. Északi part meredekebb, mert közelebb van a törésvonalhoz és a hullámok a Balaton üledékét is délre sodorják. Így a déli partja nagyon sekély Velencei-tó Árkos süllyedékben keletkezett, mint a Balaton Nádasok törik meg a vízfelületet, pusztul Fertő-tó Keletkezése - hordalékkúp elgátolta a vizek útját Sekély, hazánkban náddal sűrűn benőtt Nagy része Ausztriához tartozik Fehér-tó Szélvájta mélyedésben keletkezett Szárazság idején teljesen kiszáradhat Szelidi-tó Folyókanyarulat levágásával keletkezett(Duna) Tisza - tó Mesterségesen keletkezett Tavak pusztulása= feltöltődése Tó pusztulásának szakaszai: // mozaweb.
Szelidi tó Magyarország területe természetes föld feletti és földalatti vizekben, illetve különféle tavakban gazdag. A magyar tavak kialakulása többféle módon valósult meg, vannak természetes és mesterséges tavaink, mely utóbbiak létrehozásához emberi igényre, döntésre és közreműködésre volt szükség. A legnagyobb mesterséges tó hazánkban a Tisza-tó, melyet a folyó egy részének gáttal történő lezárásával hoztak létre. A legnagyobb magyar tavak kialakulása süllyedéssel, kimélyüléssel történt, mely a csoportba tartozik a Balaton, a Velencei-tó és a Fertő tó is. A Fertő-tó elnevezés a tó fertő állapotáról kapta a nevét, mely szerint a tó teljes fenekén megjelenik a növényzet, azonban a szabad vízfelület nagysága meghaladja a tó felét. A természeti erők, a folyók és a szél munkája is szerepet játszott az egyes magyar tavak kialakulása során, így Kiskunságban a sekély, szikes tavak szélvájta medrekben jöttek létre, melyekből a szél homokos talajt távolított el. Más magyar tavak kialakulása számára a folyók kanyarulatai képeztek igen kedvező helyet.
Az emberi tevékenység is számos tómedencét hoz létre, gondoljunk csak a külszíni bányászat mélyedéseire (bányatavak), vagy a hatalmas völgyzáró gátakkal felduzzasztott víztározókra, amelyeket a vízi energia kitermelésére, vagy a hajózás, haltenyésztés és az öntözés feltételeinek javítására alakítanak ki. Végül a tómedencék külső hatásra történő kialakulásának egy egészen különleges (és ritka) típusa az, amikor egy meteorit becsapódása okozza a mélyítő hatást. A Kanadai- és a Balti-őspajzs területén hatalmas tómedencék születtek így. A belső erők által kialakított tómedencék Vetődéssel keletkezett árkokban, süllyedékekben gyülemlett össze a legtöbb nagy tó vize. Ilyen például a Föld legnagyobb tava, a Kaszpi-tó, vagy a harmadik legnagyobb, a Viktória-tó, de így alakult ki a Balaton és a Velencei-tó medencéje is. A Föld legmélyebb tavai, a Bajkál, az afrikai Tanganyika és a Nyasza széthasadt kőzetlemezek távolodásával képződött szárazföldi árkokban foglal helyet. Szétsodródó lemezszegélyek között található a Holt-tenger is, amelynek medencéje a Kelet-Afrikai-árokrendszer – Vörös-tenger szerkezeti vonal folytatásának tekinthető.